Sörök

Sörtörténelem

A borhoz hasonlóan ez is ősi italnak számít. A korabeli feljegyzésekből az derül ki, hogy már Mezopotámiában is főztek sört elődeink. Azok a sörök viszont még nem nagyon hasonlítottak a mai sörökhöz. A sörök fő összetevőjét, a komlót először a XII. században használták fel a sörfőzéshez. A nagyüzemi sörfőzés azonban csak a XVII. Században indult meg Angliában. A sörfőzés azután a technológia korszerűsítésével a XVIII. és XIX.századokban fejlődött jelentős mértékben, főként a gőzgép feltalálása adott nagy lendületet ennek az iparágnak is. Kialakult és világszerte elterjedt az alsó erjesztésű sörfőzés technikája, aminek következtében a sörök minősége és tartóssága jelentős mértékben javult, mint az addig főzött felső erjesztésűeké.

Alapanyagok

A sör fő alkotóelemei az árpamaláta, a komló és a víz. Ezek az alapanyagok, amelyek meghatározzák a sör minőségét. Évszázadok óta nemesítik a sörfőzésre igazán alkalmas sörárpákat. A malátát az árpából készítik, ahhoz hogy jó minőségű malátát kapjanak, nagyon jó minőségű árpát kell termeszteni. A maláta adja meg döntően a sör színét, ízét, karakterét, illatát, de a komló is jelentős befolyással bír a sörre, ám ez az ízhatásban már kevésbé nyilvánul meg. A sörkészítés alapanyagai mellett még adalékanyagokat is felhasználnak, sőt nem csak árpából, hanem búzából és kukoricából is főznek sört, ezek ízjellege egészen más mint az alapvetően árpamalátából főzött söröké, kevésbé is terjedtek el, főként az ínyencek isszák ezeket a típusokat.

A sörfőzés

Az alapanyagokból, tehát a malátából, komlóból és vízből először egy cukortartalmú közbenső terméket, sörlét főznek, majd azt élesztővel általában alsó erjesztéses módszerrel erjesztik. Az erjesztés 5-6 C fokon történik, így kevésbé szaporodnak el a káros baktériumok. Az erjedés három szakaszon megy át, a főerjedésből, az ászokolásból és az utóerjedésből. A főerjedés kb. 2 hétig tart, de lehet hosszabb is. Ennek végén a leülepedő élesztőről átfejtik a sört ászokhordókba, vagy ászoktartályokba. A sör itt alakul ki, miközben a keletkező széndioxiddal telítődik. Az ászokolás általában annyi hét, amennyi ideig a főerjedés tartott. Ezután következik a szűrés, majd a sört palackokba fejtik. A sör utóerjedése már a palackokban történik meg.

Sörfajták, sörtípusok

A két legnagyobb alkategória a világos és barna sörök csoportja. A világos sörök vagy Pilseni típusok aranysárga színűek, sok széndioxidot tartalmaznmak, jól habzanak, világos malátából állítják elő őket.

A barna sörök karamellre emlékeztető ízhatásúak, barna malátából főzik, kevés bennük a komló.
A söröket erősségük szerint fokokban vagy alkohol térfogatszázalékban különböztetjük meg. Régebben a hazai palackokon a B fok (balling fok) megjelölést használták, ez az erjedés előtti sörlé cukorfokát jelölte. A leggyakoribbak voltak a 10, 12, 14 és 18 B fokos sörök. Ma már inkább az alkoholtartalom alapján jelölik az egyes söröket, de egyes országokban (pl. Csehország és Szlovákia) még ma is használják a B fok mejelölést. A világos sörök alkoholtartalma kb. 1/3-a, a barna söröké kb. Ľ-e az eredeti sörlé B fokának. Így a 10 B fokos sör kb. 3 % alkoholtartalomnak, a 12 B fokos pedig kb. 4 % alkoholtartalomnak felel meg. A legismertebb világos sörök 3-5 % alkoholtartalmúak, a barna sörök pedig 5-8 % alkoholtartalommal készülnek, vagyis a barna sörök általában erősebbek (pl. Dréher Bak sör).

Ma már igen széles a hazai polcokon a nemzetközi sörválaszték is, a nagyobb bevásárlóközpontokban biztos, hogy találkozni fogunk a Cseh Pilsner Urquell, Budweiser, a német DAB, Kőnig Pilsner, a francia Kronenbourg, a belga Leffe típusokkal is.

A sör felszolgálása

A sör a legérzékenyebb a hőmérséklet szélsőséges változásaira. A sörnek tisztának kell maradnia, és ha kiöntjük, meg kell tartania habzóképességét. Ha egy sört kibontunk és nem sziszeg a nyitásnál, az már gyanús, ha kiöntéskor nem pezseg és nem habzik, s mindemellett még ’szaga’ is van, akkor valószínűleg levegőt kapott és elromlott. A sört az áruházakba való szállítás előtt is óvni kell a napfénytől.
A csapolt sört nyáron 7, télen 8-10 C fokos hőmérsékleten kell felszolgálni. 4 C fok alatt a sör veszít minőségéből. Túlhűtött sör elveszíti a habzóképességét, és zavarossá válik.