A válság miatt a borászok azt szeretnék, ha megszűnne a „zéró alkoholtolerancia” a magyar közlekedésben

2020.05.13
Akár 60-80 százalékkal is visszaeshetett a hazai borászati vállalkozásoknál a minőségi borok értékesítése amiatt, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válsághelyzetben a vendéglátóhelyek és a szállodák is bezártak. Az olcsó palackos borok, illetve a kannás- és folyóborok forgalmát viszont a lakossági pánikvásárlások növelték az élelmiszerüzletekben és a borkimérésekben. A piaci szereplők szerint ma többek között a reprezentációs adó eltörlésével, áfacsökkentéssel és a járművezetők „zéró alkoholtoleranciájának” feloldásával lehetne javítani a borászatok helyzetén.

"Március közepétől a vírus miatti gazdasági válsághelyzetben gyakorlatilag leállt a szállodákat és vendéglátóhelyeket magába foglaló HORECA-piac, és ez a minőségi borok értékesítésében jelentős visszaesést okozott." – nyilatkozta Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke.


A forgalomcsökkenésről egyelőre nem készültek ágazati szintű felmérések, de aHNT elnöke szerint az eladások a minőségi borokat előállító borászatoknál rövid idő alatt akár 60-80 százalékkal is leépülhettek.

Egyes pincészetek a HORECA-szektor, illetve a borturizmus kiesését úgy igyekeztek kompenzálni, hogy felfuttatták online értékesítéseiket. E megoldás azonban csak azoknál a vállalkozásoknál hozhatott eredményt, amelyek eddig is foglalkoztak internetes eladásokkal, nem pedig most próbálták beindítani az ilyen típusú borforgalmazási tevékenységet.

A HORECA-piac hirtelen leállása a minőségi boroknál azért okozhatott jelentős visszaesést, mert e termékek továbbra is luxuscikkeknek számítanak. Fogyasztásuk nagy része az éttermekre és a szállodákra koncentrálódik, így a kieső forgalmat a kiskereskedelmi élelmiszerüzletek nem tudták helyettesíteni, illetve pótolni.

Más a helyzet az olcsó – 500-700 forintos literenkénti vagy palackonkénti árfekvésű – boroknál, amelyeket a fogyasztók jellemzően élelmiszerüzletekben, diszkontokban vagy borkimérésekben vásárolnak meg.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az olcsó asztali borok, illetve a lédig kiszerelésű – kannás- és folyóborok – forgalma nem csökkent, sőt a lakossági készletezési és pánikvásárlások hatására márciusban érzékelhető mértékben növekedett is. Légli Ottó szerint a termelők a kialakult válsághelyzet hatására sem hagynak fel a szőlőműveléssel, és nem csökkent a szőlőtelepítési kedv sem.

A munkálatok most a 2020-as szőlő- és bortermés érdekében folynak az ültetvényeken, de az ágazatban bizonytalanságot okoz, hogy az idei borok jelentős részéből csak két-három év múlva lesznek értékesíthető termékek, miközben egyelőre nem látszik, hogy a válság után miként rendeződhet majd vissza a piac.

A borágazati szereplőknek nem kedvez, hogy a hazai, illetve az európai borok iránti kereslet a mostani járványhelyzettől függetlenül is visszaszorulóban van.

Ez a fokozatos trend a borszektort évek, sőt évtizedek óta jellemzi, és például a szintén tradicionális bortermelőnek számító Franciaországban ahhoz vezetett, hogy az egy főre eső évenkénti átlagfogyasztás az 1970-es években mért 120 literről mára 70-re csökkent. Hasonló folyamatot tükröznek a magyar statisztikák is, amelyek azt mutatják, hogy a fejenkénti éves hazai borvásárlások mennyisége jóval 30 liter alá, 23-25 literre esett.

A koronavírus miatti mostani válsághelyzetet az elnök szerint a borágazatban is enyhíti, hogy a foglalkoztatási, illetve adó- és járulékkedvezményeket a szőlőtermelőkre és a borászatokra is kiterjeszttette a kormány, miközben kedvezőbbé vált a hitelkörnyezet is.

Szintén könnyítést jelent, hogy az Agrárminisztérium lehetővé tette a Vidékfejlesztési Programban támogatott, folyamatban lévő beruházások átütemezését, a Magyar Államkincstár pedig több jogcímnél – így például az úgynevezett agrár-környezetgazdálkodási támogatásoknál – is felgyorsította a kifizetéseket. Emellett az agrártárcához tartozó Agrármarketing Centrum (AMC) és a HNT szervezésében nemrég elindult a „Palackposta 2020” elnevezésű borpromóciós kampány is, amely az online borrendeléseket népszerűsíti a fogyasztók körében.

A HNT ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a borágazat stabilizálásához további intézkedésekre is szükség lenne. Így például a palackos és a folyóborok importját egyaránt korlátozni kellene, a meglévő hazai kínálat csökkentése érdekében pedig úgynevezett krízislepárlási támogatást is be kellene vezetni. Ezen kívül legalább 18 százalékra kellene csökkenteni a borértékesítések 27 százalékos áfakulcsát, illetve a vállalkozások borbeszerzéseinél el kellene törölni a reprezentációs költségekre kivetett 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót is.

"Ezeket az intézkedéseket a borágazati szereplők korábban is szorgalmazták, de a jelenlegi válsághelyzetben még aktuálisabbá váltak." – tette hozzá Légli Ottó.


Szerinte jelentős fogyasztásösztönző lépés lenne az is, ha Magyarországon megszűnne a gépjárművezetők alkoholfogyasztásával szembeni „zéró tolerancia”, amelynek eltörlését a HNT szintén régóta javasolja, de a mostani gazdasági krízis elmúltával különösen fontos keresletnövelő tényezőnek tartaná.

A „zéró toleranciával” mára számos európai ország felhagyott, és az autósofőrök számára nulla helyett általában 0,4-0,6 ezrelékes maximális véralkohol szinteket enged meg.

Ha a magyar szabályozás is enyhébb lenne, az elnök szerint lehetővé válna, hogy az éttermi ebédekhez vagy vacsorákhoz egy pohár bort a gépjárművezetők is elfogyaszthassanak.

Így a vendéglátóhelyekre szervezett, autózást igénylő családi vagy baráti összejöveteleken az étel- és italfogyasztással a sofőrök is teljes értékű gasztronómiai élményt szerezhetnének.

Forrás: Novekedes.hu

A drinkbox.hu csapata elkötelezett híve a kulturált és felelősségteljes alkoholfogyasztásnak.
Szeszes ital fogyasztását 18 éven aluliak számára NEM AJÁNLJUK!

Elmúltál már 18 éves?

     NEM

Oldalainkon HTTP sütiket használunk, a jobb működésért. További információk