Száhuszonöt éves a Győri Likőrgyár
2009.05.29
Jubileumát ünnepli idén a Győri Likőrgyár Zrt. 125 éve, május 28-án írták alá a cég jogelődjének alapító okiratát. A szakma folyamatos fejlődésével lépést tartó vállalat vezérigazgatójával a cég életének fontosabb mérföldköveit követtük nyomon.Győrben az 1800-as évek végén vette kezdetét az alkoholgyártás, Magyarországon addigra kialakult az a hármas tagozódás, ami a szesz alapanyagainak előállítására jellemző volt. A hármas megoszlásnak megfelelően akkoriban körülbelül 100 ezer pálinkafőzde működött Magyarországon, amelyek kisebb falvakban és városokban jöttek létre, és elsősorban pálinkát állítottak elő. Ezek mellett működtek mezőgazdasági szeszüzemek uradalmakban, egyházi birtokokon, amelyek inkább csak nyers alkohollal foglalkoztak. Jelen voltak továbbá a nagyobb ipari szeszgyárak is: ezek kiemelkedő képviselője volt a győri szeszgyár, mint ipari üzem. A történetiség vonalát követve fontos kiemelni Győr kereskedő város jellegét az 1800-as években. A Duna Győrig volt hajózható, ezért az alföldi és egyéb vidéki területekről ide juttatták el a gabonát, állatokat, és itt rakták át a szállítmányt, hogy az eljusson Nyugat-Európába. A Budapest–Bécs vasútvonal megépülésével ismét változott a helyzet, ennek köszönhetően Győr átrakó funkciója megszűnt. A városban felhalmozódott óriási kereskedelmi tőkét ipari vállalatokba fektették a győri kereskedők. Ez volt Győr iparosodásának aranykora.
Barabás Attila, kezében egy 1884-ből származó szeszfokoló készlettel. Fotó: Berleff András
Fontosabb mérföldkövek
Az 1884. május 28-án tartott alakuló közgyűlésen létrejött a Győri Szeszgyár és Finomító Részvénytársaság. A szeszgyár területe körülbelül azonos volt a maival, ehhez a részvénytársaság a várostól vásárolta meg az üzemhez tartozó telket. Az alapkőletétel 1884. szeptember 30-án történt, és az ezt követő évben indult meg az alkoholgyártás. 1914-ben kapta meg a cég az első ipari igazolványt, azaz működési engedélyt likőr és rum gyártására a városi rendőrkapitányságtól. 1944. április 13-án, a II. világháború alatt teljesen megsemmisült a cég egy amerikai bombázástól. A cég újjáépítése 1948–49-re fejeződött be. 1963-tól szeszipari országos vállalatként működött, az önállósodása 1970-re tehető, ekkor alakult meg ugyanis a Győri Szeszipari Vállalat. A ’90-es évektől az alkohol- és az italgyártás egy részvénytársaságban történt. 1994 januárjában a részvénytársaság szétvált, önálló lett a szeszgyár és a likőrgyár, amelyek a mai napig egymás mellett végzik tevékenységüket. 1997-ben megtörtént a vállalat privatizációja, két évvel később pedig lezajlott a cég technológiai korszerűsítése. A fejlődés legközelebbi állomása 2007-re tehető, ugyanis ekkor kezdte meg működését a Pannonhalmi Pálinkamanufaktúra.Szakmai változások, trendek, divatitalok
Az italszakma fejlődése folyamatosnak mondható, a pálinka mellett a szeszes ital-gyártás területén is nagy és drasztikus változások történnek. "Gyakorlatilag 5–6 évente vannak átfogó változások, szakmai pályafutásom alatt háromszor volt ilyen meghatározó változás. Az italok fogyasztásában nemzetközi trendek és divatok vannak, amelyekhez alkalmazkodni kell. Emellett a régi technológia is újításokon megy keresztül, új gyártóegységek születnek és szűnnek meg." – mondta el Barabás Attila, a Győri Likőrgyár Zrt. vezérigazgatója.A szakember szerint a szakmában nagyon fontos az állami akarat is, ez mindig szeszszabályozásokon keresztül valósul meg. Így volt ez 1992-ben és 1998-ban is, a jövedéki törvény ugyanis alapvetően átalakította az addigi viszonyokat.
"Az italszakma intenzív fejlődésen megy át, véleményem szerint a jövőben a koktélkultúra fog megerősödni, a koktél természetes alapanyagai, valamint a vodkák, likőrök kerülnek előtérbe. Mindezeken felül minden, ami nemzetközileg az italszakmában sikeres, az Magyarországon is azzá válik. A pálinkafogyasztás, valamint a pálinka presztízse pedig még 2–3 évig remélhetően dinamikusan fejlődik." – tette hozzá végezetül Barabás Attila.
Forrás: Kisalföld.hu
